Magyar mitológiai lények
- A Csodaszarvas
Kézai Simon: Gesta Hungarorumában maradt fent ez a monda, mely szerint a Hunor és Magor nevű testvérpárt új, letelepedésre alkalmas területre vezette ez a mitikus élőlény. A regös énekekben szereplő csodaszarvas mindig hím állat. A Dozmaton feljegyzett változat szerint homlokán van a fölkelő fényes nap, oldalán a hold, jobb veséjén az égi csillagok. - A Házi kígyó
A háziszellem olyan szellemlény, amelytől a család jóléte és gazdasági boldogulása függ. Általában a tűzhelyen, tűzhelyben vagy a küszöb alatt, ritkábban a falban élnek, többnyire állat – leginkább kígyó – ritkábban pici ember, “kobold” alakjában jelennek meg. Tilos bántani, mert akkor a házat szerencsétlenség éri. A monda szerint a család kislánya eteti tejjel. Amennyiben ezt megtiltják, vagy a lényt agyonütik, a gyerek meghal. - A Vasorrú bába
Egy olyan, a boszorkányhoz hasonló lény, akinek vasból van az orra. A népmesékben a leggonoszabb, és ijesztgeti a gyerekeket és a felnőtteket. Gyakran a faragvány vas orrot kapott. Az obi-ugorok ilyen formában ábrázolták a szellemeiket. Egy újabb elmélet szerint a Vasorrú Bába eredetileg egyszerűen a kaparást végző, gyermekeltevő bábát (szülésznőt) jelenti, ebben a jelentésben a szó ma is él. - A Daru
A magyarság ősi vándormadara, amely szintén kapcsolatban állt ősi hitvilágunkkal. Daru szobrot ma is találunk Belső – Ázsia énekmondóinak és gyógyító embereinek a háza előtt, de szerepel a Tiszaeszlár-Basahalomban talált X. századi ezüst karperecen is. A koronázási palást szegélyén pártás daruk vannak egy tulipán két oldalán. Ilyen formában találjuk meg IV. Béla címerében is. Párosával, őrmadárként szerepel a XIII. és XIV. századi magyar pénzeken, Károly Róbert dínárján.
