1. Az Awen a lélek dala. Lehet hangosan, vagy némán énekelni és három hangból áll: Ah-oo-en. Az Ah hang megnyit az élet felé, örömet és célt ébreszt, erőt és kreativitást sugároz. Az oo hang mindezt kiterjeszti, folytatja és erősíti azt az energiát, amelyre megnyílt, lehetővé téve, hogy kivirágozzon. Az en hang befejezi a folyamatot, megteremti és lezárja. Megszületik mindaz, amit az előző két hang inspirált és létrehozott.

Mintha Awen ‘ah’ hangja a napot fejezné ki és idézné meg, míg az ‘oo’ hang a hold erejét fejezné ki és hívná hozzánk. Az ‘en’ hang a Föld erejével kapcsol össze, és a Szaturnusszal is, mint a befejezések, uralkodójával. Az utolsó „en” hang erőt ad ahhoz, hogy valóban megnyilvánuljon teremtő ereje az előző kettőnek. A Szaturnuszhoz kapcsolódó tulajdonságok nélkül nem tudná elvégezni ezen feladatokat a földön. A teremtéshez tudnod kell, mikor kell lezárni.

2. Különbség van Awen inspirációja – amely villanásokban, hullámokban, a tisztaság, a belátás és a kreativitás folyamaiban érkezik hozzánk – és Nwyfre energiája között. Az Nwyfre az életerő, amely átáramlik a testünkön, egészséget és vitalitást adva nekünk. Az Nwyfre olyan, mint a jóga pránája, vagy a taoisták Chi’-je. Ideális esetben az Nwyfre mindig erősen áramlik rajtunk. Awen azonban hűvös szellőként, napsugárként, az eső ajándékaként látogat el hozzánk, ami áldásként érkezik, majd ismét elhagy bennünket. Az állandóság nem jellemző Awenre – természeténél fogva jön és megy.

3. Mi a különbség az intuíció és az Awen között? Az intuíció az a képesség, amelyen keresztül megkapod Awent. Az Awen a forrástól áramlik, az intuíció csatornáján keresztül. Minél jobban próbálsz megnyílni Awen felé, hallani, felismerni a halk és tiszta hangját, annál jobban fejleszted az intuíciódat.

4. Költő beszél a „la ligne donnée”-ről – egy adott sorról. Ez annak a versnek az a sora, amelyet a Múzsa, a Szellem adott nekik. Valahonnan, látszólag rajtuk kívülről, vagy talán a tudatalattijukból jut az eszükbe. Ha ez megvan, kezdhetik a versüket. Ez a szikra, a kiváltó ok, a katalizátor alkotói folyamatukban. Ez az Awen. Akár költők vagyunk, akár nem, bármilyen kreatív dologba is kezdünk, Awen nélkül nehéz, ha nem lehetetlen elkezdeni.

5. Awen állítólag azt jelenti, hogy „az istenek áldása”, valamint „ihlet”. Az istenek azt akarják, hogy istenszerűek legyünk, hogy mi is szépséget teremthessünk a világban.

6. Brighid nem véletlenül a költészet és a gyógyítás istennője. Amikor teljes mértékben kifejezed kreativitásodat, amikor az imbái (vagy walesi megfelelőjének, Ceridwen Awenje) keresztüláramlanak rajtad, gyógyulás következik be. Ahhoz, hogy teljesen egészséges legyél, meg kell engedned magadnak a teljes kreatív kifejezést.

7. Az aggodalom Awen ellensége. Amikor aggódsz, olyan vagy, mint egy kutya, aki a farkát kergeti… körbe-körbe jársz, és nincs helye Awennek, hogy tudatosuljon.

8. Az Awen általában a vízre hasonlít, de van néhány gondolat, ami Awent mint tűzet mutatja be: Awen az ürességben jelenik meg tűzként – az üres terekben, a fáradt pillanatokban, azokban a pillanatokban, amikor nem tapasztalsz mást, csak hiányt: a cél, az értelem, az öröm vagy energia hiányát. Awen ekkor elalszik, mint egy sárkány a barlang hátsó részében. Ha mered, nézd meg, megtalálod-e a dühöt a fáradtság mögött, hátha eléred azt a sérelmet, amely elaltatta az örömödet, azt a fájdalmat, amely elfojtotta a céltudatodat. Akkor talán felébreszted a sárkányt, és felkiálthatsz haragodban vagy fájdalomtól, és talán Awen, sárkány lehelete megérint a tüzével!

9. Nem tudod elfújni a szelet, de kimehetsz a szabadba, feléje fordíthatod az arcodat és érezheted, ahogy fúj és végigsöpör – elfújja a szomorúságot és a fáradtságot – megtisztít – energiával tölt fel. Ugyanez a helyzet az Awen-nel – természeténél fogva rajtad kívülről érkezik, így nem tudod irányítani, vagy bekapcsolni, amikor csak szeretnéd. De biztos lehetsz benne, hogy ha olyanok a körülmények, meglátogat téged – főleg kint a természetben, gyönyörű vagy erős energiájú helyeken.

10. Képzeld el, hogy hallasz egy kis hangot, ami egy szikla alól jön, valahol messze lent a belső tájon. Óvatosan mozgassa a sziklát, és engedje ki a hangot. Kihez tartozik? A lelked egy olyan része, amelyet aggodalmaid súlya már évek óta összeroppant? Egy részed, amelyik megkedvelte a sötétséget és a nyomást, és most olyan sebezhetőnek érzi magát, mint egy újszülött? Hadd beszéljen. Hadd énekeljen vagy sírjon, nyögjön vagy kiabáljon. Aztán, ha úgy érzed, ez rendben van számodra, azonosulj teljesen önmagad ezzel a részével, és érezd, milyen érzés.

11. Awen az istennő teje, az Isten magva: isteni nektár, áramló kreatív ihlet. Olyan, mint a hinduizmus amritája, de egy kicsit más, mint a keresztények kegyelme, vagy a taoisták tao-ja. Képzeld el, hogy ihatsz, szerezhetsz Awent – ahogy Gwion tette. Amikor egy druida szertartáson mézsört kortyolsz egy kehelyből, képzeld el, hogy Ceridwen üstjéből iszod az Awent.

Awen elérése

1. Awen néha úgy tűnik, hogy leáramlik beléd – olyan, mintha az ihlet odafent, odakint indulna el. De máskor úgy tűnik, hogy mélyről árad fel benned, mélyebbről, mint te – a föld közepéből, a lábad alatt. Mint a tengerben lévő sziget. Nem csak egy lebegő szikla az óceánon. A szíve, a földje, a felszín alatt van – a föld része, és csak egy kis része emelkedik ki a víz fölé.

2. Próbáld megkeresni Awent álmodban. Ahogy sodródsz az álmok földjére, kövesd az Awent, ahogy követnéd a fenyők illatát az erdőben, vagy a feketerigó hangját, ahogy énekel a szürkületben.

3. A daru egy madár, amely megtaníthat minket Awen megtalálásának módjára. Türelem megszemélyesítette – órákon át tud mozdulatlanul állni, mint egy szobor, a vízbe bámulva várva, hogy lecsapjon. Ugyanígy annak is, aki Awent keresné, meg kell tanulnia várni – mozdulatlan, de mégis koncentrált elmével, mint a daru, és szíve olyan nyugodt legyen, mint egy sima csendes tó. Aztán amikor Awen fénye felvillan a felszín alatt, az elméd gyorsan megragadja, így egy új nap, új lehetőségévé válik.

4. De megpróbálhatsz akkor nyitni Awen felé, amikor nehéz: ne akkor, amikor nyugodt vagy, és semmi sem zavar, hanem amikor káosz van körülötted, és az élet korántsem könnyű. Hátha megtalálja Awent ezekben a pillanatokban. Nehezebb, sokkal, de amikor megteszed, olyan, mintha egy koszos városi utcán átsétálnál egy ajtón, és felfedeznél egy titkos kertet, amely mindig is ott volt – csendes és nyugodt, a szépség oázisa. Ennek egyik módja, ha gyengéden azt mondod magadnak: “Állj!” Hátha megtalálod a Szív Kertjét. Néha találhatsz ott egy medencét, amely felfrissít a vizével. Máskor olyan tűz éghet ott, amely energiával és szenvedéllyel tölt fel. Mindkettő megáldhat Awennel.
Néha az Awennek szüksége van a káoszra, a zűrzavarra, a fogalmak és érzések fenekestül felforgatására, hogy úgy beléphessen hozzánk, ahogyan Krisztus bejöhet valaki életébe.

5. A szerelem is megnyílhat Awen felé. Ha az aggodalmak fókuszát saját magadról egy másik személyre helyezed. Szerelmed varázslata ajtót nyithat, és valami jelentősebbet is elérhet, mint mindkettőtök. Az Awent.

Awen és Cerridwen

Cerridwent a kelta mitológiában a költészet, a hold, a jövőbe látás, és a bölcsesség istennőjeként tisztelik. A név ‘Cerridwen’ azt jelenti: áldott vagy szent nő. A róla szóló legendákban általában boszorkányként jelenik meg, vörös hajjal és az üstjével, melyben a bölcsesség varázsitalát főzi. Istennőként jóságos, boszorkányként néha félelmetes alakban ábrázolják.

Cerridwen legendája

Artúr király uralkodásának kezdetén élt egy férfi, akinek a neve Tegid Voeland volt. A feleségét Cerridwennek hívták. Három gyermekük született, két fiú és egy lány, melyek közül az egyik fiú, akit Avagddunak hívtak, a világ legcsúnyább embere volt. Cerridwen aggódott, hogy fiát elutasítják majd külseje miatt, ezért elhatározta, hogy a tudás, a bölcsesség és a jövőbe látás adományával ajándékozza meg őt, hogy így ellensúlyozza a fiú csúfságát.

Így hát, üstjét felállítva belefogott a bölcsesség varázsitalának elkészítésébe, melyet a recept szerint pontosan egy éven és egy napon át kellett forralni. Amikor az üst felforrt, három szent cseppjét kellett meginni ahhoz, hogy valaki a tudást megszerezze.

Cerridwen azonban hamar belefáradt az üst kavargatásába, ezért felszólította Gwion Bach-ot, hogy kavarja az üstöt helyette. Ezután megparancsolta Mordának, egy világtalan embernek, hogy folyamatosan élesztgesse a tüzet az üst alatt. A fiúnak és a vak férfinek pontosan egy éven és egy napon át kellett vigyáznia az üstre. Eközben ő, Cerridwen, minden nap varázsfüvek keresésére indult.

Egy nap, közeledvén az év véghez, miközben Cerridwen mágikus növényeket gyűjtött, az üstben fortyogó varázsitalból három csepp(Awen 3 pontja) véletlenül Gwion Bach ujjára csöppent. A főzet megégette az ifjú ujját, aki azonnal a szájába vette azt. Abban a pillanatban, hogy az ital a szájához ért, áldottá vált(Awen 3 sugara), meglátta a jövőt, és megértette, hogy óvakodnia kell Cerridwentől, mert a boszorkány nagy hatalommal bír. Félelmében az ifjú a hazájába menekült. Cerridwen üstje kettétörött, mivel minden cseppje, kivéve azt a bizonyos hármat, mérgező volt. Ekkor érkezett meg Cerridwen, és látta, hogy az egész éves munkája kárba veszett. Felkapott a földről egy darab fát, és lesújtott vele a vak Mordára, míg a férfi szemei ki nem estek a helyükről. Ekkor Morda elmondta a boszorkánynak, hogy a veszteség nem az ő hibája volt. Cerridwen most haragját Gwion Bach felé fordította, mondván, hogy ő rontotta el a varázslatot, és vette el a bölcsességet, amit a fiának szánt. Cerridwen azon nyomban az ifjú után eredt, és üldözni kezdte őt. Gwion Bach látta az őt követő boszorkányt, és nyúllá változtatta magát, hogy gyorsabban tudjon szaladni. Cerridwen ekkor kutyává változott, és így üldözte őt tovább. Gwion Bach egy folyóhoz ért, és gyorsan lazaccá alakult, így próbált elmenekülni. A boszorkány vidraként követte őt a víz alatt. Gwion Bach a vízből kiérve most ökörszemmé vált, és felrepült a magasba, mire Cerridwen sólyom alakjában szállt utána. Épp amikor Cerrridwen lecsapott volna rá, Gwion Bach észrevett a földön egy halom búzát, és odarepülve búzaszemmé változtatta magát. Cerridwen hirtelen fekete tyúkká változott, odalépkedett a búzához, és addig kapirgálta azt, míg meg nem találta a szemek között Gwion Bachot. Amikor rátalált, azonnal lenyelte őt.

Kilenc hónapon át hordta magában az ifjút, aki a hónapok leteltével újra megszületett. Ekkor azonban, Cerridwen annyira gyönyörűnek találta őt, hogy nem volt szíve bántani a fiút. Ezért április huszonkilencedik napján egy zsákba csomagolta a gyermeket, és a tengerre dobta, rábízva őt Isten kegyelmére. Így jött világra a nagy költő és bárd Taliesin, akit egy halász mentett ki a legenda szerint.

Awen, a Napfordulók és a tavaszi nap-éj egyenlőség

A nap-éj egyenlőség (latinul aequinoctium) egy csillagászati esemény, amelyben a földi egyenlítő síkja áthalad a Nap középpontján, ez évente kétszer fordul elő (március 21. és szeptember 23. körül).

Márciusi (tavaszi) nap-éj egyenlőség

A 21. században 2011 volt az utolsó olyan év (közép-európai idő szerint), amikor március 21-én következett be ez az időpont, innentől a század végéig mindig korábban lesz. 2011-ben ugyanis még március 21-ére esett a csillagászati tavasz kezdete, de mivel 2012 szökőév volt, ezért ebben az évben 20-án reggel következett be. Ezt követően, mivel 365 napos évek jönnek, a nap-éj egyenlőség időpontja ismét egyre későbbre kezdett tolódni, de 2015-ben is még március 20-ára esett, nem sokkal éjfél előtt köszöntött be a csillagászati tavasz. Ezután, mielőtt még újra elérte volna a 21-ét, ismét szökőév jött, ezért 2016-ban a nap-éj egyenlőség március 20-án reggelre került vissza. A négyévenkénti 45 perces csúszás azt eredményezi, hogy 2012-től 2047-ig minden évben – közép-európai idő szerint – március 20-ára, 2048-tól viszont már 19-ére esik a jeles nap, a tavasz kezdete – csillagászatilag. Mivel 2100-ban kimarad (az egyébként négyévente esedékes) február 29., így 1 napot előrefelé mozdul el a folyamat, és 2102-ben már – a 22. században először – ismét 21-én következik be a természet újjászületésének e fontos szimbóluma.

Viszont mivel a Földön mindenhol ugyanabban az időpillanatban következik be, és csak időzónánként változik az időpontja, ez azt is jelenti, hogy 2050-ben a legkeletebbre található időzónában helyi idő szerint (UTC+14) március 21-én, 0 óra 20 perckor következik be, tehát ott még a század közepéig kell várni a 21. század utolsó 21-ei nap-éj egyenlőségére.

Az északi félgömbön tavaszi nap-éj egyenlőségnek, a délin őszi nap-éj egyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben.

Az időnként előforduló eltérés a naptári és csillagászati számítás között abból adódik, hogy a római katolikus egyház annak érdekében, hogy a húsvét időpontját egyszerűbben meg lehessen határozni, a nap-éj egyenlőség időpontját mindig március 21-ére teszi.

 

A napforduló (latinul solstitium (sol+stare)) csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. Valójában az év két pillanata: a Nap legmagasabb déli pozíciója a Baktérítőn, illetve északi pozíciója a Ráktérítőn; az az időpont, amikor (látszólagos) éves égi útján a Nap észak-déli mozgása ellentétes irányúra változik.

A nyári napforduló alkalmával a nappal, a téli napforduló alkalmával pedig az éjszaka a leghosszabb, azonban a téli, illetve nyári napforduló ellentétes a Föld déli és északi felén.

A Föld forgástengelyének a ferdesége miatt a két időpont delelési magassága közt eltérés mutatkozik.

Nyári napforduló

A nyári napforduló az a pillanat, amikor a Nap-Föld középpontokat összekötő egyenes és az egyenlítő síkja által bezárt szög a legnagyobb értékét (kb. 23,5 fok) éri el a Nap északi félgömbön való elhelyezkedése mellett. Ez az időpont június 21-én van, és az északi féltekén a csillagászati nyár kezdetét jelenti. Pontos időpontját a csillagászati évkönyvek közlik világidőben (UTC).

A nyári napfordulóig a Nap delelési helye az égbolton délről északra halad, utána pedig északról dél felé kezd mozogni, és az év leghosszabb nappalát adja (következésképpen a legrövidebb éjszakát) az északi féltekén.

A magyar népi szokások szerint már korábban is fontos ünnep volt, de a kereszténység felvétele óta Szent Iván napjához (éjjeléhez) kötik a nyári napfordulót. A legtöbb kultúrában számos ősi szokás kapcsolódik hozzá, megünneplésének ismét reneszánsza van. A nyári napfordulókor, június 21-én ünneplik az újpogány wicca vallás nyolc nagy ünnepének egyikét; a lithát, a tűz ünnepét.

Téli napforduló

A téli napforduló az a pillanat, amikor a Nap-Föld középpontokat összekötő egyenes és az egyenlítő síkja által bezárt szög a legnagyobb értékét (kb. 23,5 fok) éri el a Nap déli félgömbön való elhelyezkedése mellett. Ez az időpont december 21-én van, és az északi féltekén a csillagászati tél kezdetét jelenti. Pontos időpontját a csillagászati évkönyvek közlik világidőben (UTC).

A téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakát) adja az északi féltekén.

A téli napfordulóhoz a legtöbb kultúrában számos ősi népi szokás kapcsolódik, és ünnepségek kísérik, mint például az ókori római szaturnália, a zsidó hanuka, az afroamerikai kwanzaa, a kelet-ázsiai tungcse-fesztivál, vagy maga a karácsony, melyet Mithrász és a Sol Invictus napisten kultuszához kapcsolódóan, illetve több pogány ünnep helyett tart ma a keresztény vallás.

Úgy tartják ezen 3 jelentősebb időpontot és ünnepet is rejti a szimbólum.

 

Forrás: https://druidry.org/

Wikipédia